Friday, March 19, 2021

ⵛⵛⵉⵏⵡⴰ

ⴰⵛⵏⵢⴰⵍ ⵏ ⵜⵎⴰⵣⵉⵔⵜ ⵏ ⵛⵛⵉⵏⵡⴰ



ⵛⵛⵉⵏⵡⴰ (ⵙ ⵜⵛⵉⵏⵡⵉⵜ ⵜⴰⵜⵔⴰⵔⵜ: 中国 ⵜⵛⵓⵏⴳⵡⴰ; ⵉⵙⵎ ⵓⵏⵚⵉⴱ ⵜⴰⴳⴷⵓⴷⴰ ⵏ ⵛⵉⵏⵡⴰ ⵜⴰⵖⵔⴼⴰⵏⵜ ⵜⴳⴰ ⵜⴰⵎⵓⵔⵜ ⵜⴰⵎⵇⵇⵔⴰⵏⵜ ⴳ ⵓⵎⴰⴹⴰⵍ ⵙ ⵓⵙⵙⵉⴹⵏ ⵏ ⵉⵎⵣⴷⴰⵖ ⵏⵏⴰ ⵢⵉⵡⴹⵏ ⵓⴳⴰⵔ ⵏ 1.338 ⵏ ⵉⵎⵍⵢⴰⵔⵏ ⵏ ⵎⵉⴷⴷⵏ. ⵜⵍⵍⴰ ⴳ ⵓⴳⵎⵓⴹ ⵏ ⴰⵙⵢⴰ, ⵜⵍⵍⴰ ⵜⵏⴱⴰⴹⵜ ⵏⵏⵙ ⴳ ⵢⵉⴼⴰⵙⵙⵏ ⵏ ⵓⴽⴰⴱⴰⵔ ⴰⵛⵓⵢⵓⵄⵉ ⴰⵛⵏⵡⵉⵢ ⴳ ⵓⵣⵎⵣ ⵏ ⵓⵏⴱⴰⴹ ⵏ ⵢⵉⵡⵏ ⵓⴽⴰⴱⴰⵔ. ⵜⴱⴹⴰ ⵛⵉⵏⵡⴰ ⵖⴼ ⵓⴳⴰⵔ ⵏ 222 ⵏ ⵜⵖⵉⵡⴰⵏⵜ ⴷ ⵙⵎⵎⵓⵙⵜ ⵏ ⵜⵎⵏⴰⴹⵉⵏ ⵖⵓⵔ ⴰⵏⴱⴰⴹ ⴰⵏⵉⵎⴰⵏ, ⴽⴽⵓⵥⵜ ⵜⵖⵉⵡⴰⵏⵉⵏ ⵜⵡⴰⵏⴱⴰⴹⵏⵜ ⵙⴳ ⴷⴰⵜ ⵏ (ⴱⵉⴽⵉⵏ ⵜⵢⴰⵏⵊⵉⵏⵏ ⴷ ⵛⴰⵏⴳⵀⴰⵢ ⵜⵛⵓⵏⴳⵜⵛⵉⵏⴳ, ⵜⴰⵎⴰⵥⵓⵏⵜ ⵏ ⵛⵉⵏⵡⴰ ⵜⴳⴰ ⵜⵜ ⵜⵎⴷⵉⵏⵜ ⵏ ⴱⵉⴽⵉⵏ.

ⵜⵍⵍⴰ ⵜⵎⵓⵔⵜ ⵖⴼ ⵜⵊⵓⵎⵎⴰ ⵏ 9.6 ⵏ ⵉⵎⵍⵢⵓⵏⴻⵏ ⵏ ⵉⴽⵉⵍⵓⵎⵉⵜⵔⵏ ⵉⵎⴽⴽⵓⵥⵏ. ⵜⴳⴰ ⵜⴳⴷⵓⴷⴰ ⵏ ⵛⵉⵏⵡⴰ ⵜⴰⵖⵔⴼⴰⵏⵜ ⵜⵉⵙⵙ ⴽⵔⴰⴹⵜ ⵏⵖ ⵜⵉⵙⵙ ⴽⵓⵥⵜ ⴳ ⵜⵊⵓⵎⵎⴰ ⵏⵏⵙ ⵜⴰⵎⵇⵇⵔⴰⵏⵜ, ⵉⵍⵍⴰ ⴳ ⵛⵉⵏⵡⴰ ⵜⴰⴳⴰⵏⵉⵏ ⴷ ⵉⵣⴰⵖⴰⵔⵏ ⴷ ⵜⵏⵣⵔⵓⴼⵉⵏ (ⵊⵓⴱⵉ ⵜⵍⴰⵎⴽⴰⵏ) ⴳ ⵓⴳⴰⴼⴰ ⴳ ⵜⴰⵎⴰ ⵏ ⵎⵓⵏⴳⵓⵍⵢⴰⵙⵉⴱⵉⵔⵢⴰ ⴷⴳ ⵔⵓⵙⵢⴰ ⴷ ⵜⴰⴳⴰⵏⵉⵏ ⴰⵎ ⵉⴼⵜⴰⵙⵏ ⴳ ⵓⵏⵥⵓⵍ ⴳ ⵜⴰⵎⴰ ⵏ ⴼⵉⵜⵏⴰⵎ ⴷ ⵍⴰⵡⵙ ⴷ ⵜⵎⵓⵔⵜ ⵏ ⴱⵓⵔⵎⴰ. ⴷ ⵉⴷⵓⵔⴰⵔ ⵢⵍⵍⴰⵏ ⴳ ⵓⵜⴰⵔⴰⵎ , ⵉⵡⴹⵏ ⵉⵡⵜⵜⴰ ⵏ ⵛⵉⵏⵡⴰ ⴰⵔ ⴰⵀⵏⴷⵜⴰⵣⵉⵜ ⵜⴰⵏⴰⵎⵎⴰⵙⵜ.

ⵜⴰⵖⵔⵎⴰ ⵏ ⵛⵉⵏⵡⴰ ⵜⴰⵣⴰⵢⴽⵓⵜ ⵢⵉⵡⵜ ⵙⴳ ⵜⵉⵖⵔⵎⵉⵡⵉⵏ ⴳ ⵓⵎⴰⴹⴰⵍ, ⴰⵛⴽⵓ ⵜⴱⵓⵖⵍⴰ ⴳ ⵜⴰⵎⴷⴰ ⵏ ⵡⴰⵙⵉⴼ ⴰⵡⵔⴰⵖ ⵏⵏⴰ ⵢⵜⵛⵔⵛⵓⵔⵏ ⵖⴼ ⵓⵣⴰⵖⴰⵔ ⴳ ⵓⴳⴰⴼⴰ ⵏ ⵛⵉⵏⵡⴰ. ⵙⴳ ⵡⵓⴳⴰⵔ ⵏ 6,0000 ⵉⵙⴳⴳⴰⵙⵏ ⴰⵢⴰ, ⵉⵙⴽⵔ ⵓⵏⴰⴳⵔⴰⵡ ⴰⵙⵔⵜⴰⵏ ⴳ ⵛⵉⵏⵡⴰ ⵙ ⵉⵏⴰⴳⵔⴰⵡⵏ ⵉⴳⵍⴷⴰⵏⵏ ⵉⵡⴰⵛⵓⵍⵏ (ⵢⵜⵡⴰⵙⵙⵏ ⴰⵡⴷ ⵙ ⵢⵉⵙⵎ ⵏ ⵏ ⵜⵉⵡⴰⵛⵓⵍⵉⵏ). ⵜⵡⴰⵛⵓⵍⵜ ⵜⴰⵎⵣⵡⴰⵔⵓⵜ ⵏⵏⴰ ⵢⵏⴱⴰⴹⵏ ⵉⵙⵎ ⵏⵏⵙ ⵛⵢⴰ (ⵏⵉⴳ ⵏ 2000 ⴷ.ⵜ) ⵎⴰⵛⴰ ⵜⴰⵡⴰⵛⵓⵍⵜ ⵏ ⵜⵛⵉⵏ ⵜⴰⵏⴳⴳⴰⵔⵓⵜ ⵜⴳⴰ ⵜⴰⵎⵣⵡⴰⵔⵓⵜ ⵏⵏⴰ ⵢⵙⵎⵓⵏ ⵜⴰⵎⵓⵔⵜ ⴳ ⵓⵙⴳⴳⴰⵙ 221 ⴷ.ⵜ. ⵜⴽⵎⵎⵍ ⵜⵡⴰⵛⵓⵍⵜ ⵜⴰⵏⴳⴳⴰⵔⵓⵜ (ⵏ ⵜⵡⴰⵛⵓⵍⵜ ⵜⵛⵉⵏⴳ) ⴷⴳ ⵓⵙⴳⴳⴰⵙ 1911 , ⵜⵙⵙⵏⵜⵉ ⵜⴳⴷⵓⴷⴰ ⵏ ⵛⵉⵏⵡⴰ ⵙⴳ ⴷⴰⵜ ⵏ ⴽⵓⵎⵉⵜⵢⴰⵏⴳ ⴳ ⵓⴽⴰⴱⴰⵔ ⴰⵏⴰⵎⵓⵔ ⴰⵛⵉⵏⵡⵉ. ⵢⵥⵕⵉ ⵓⵣⴳⵏ ⴰⵎⵣⵡⴰⵔⵓ ⵏ ⵜⴰⵙⵓⵜ ⵏ ⵜⵉⵙⵙ ⵙⵉⵎⵔⴰⵡ ⴰⵟⵟⴰⵔ ⵏ ⵜⵎⵓⵔⵜ ⴳ ⵓⵣⵎⵣ ⵏ ⵓⵍⵓⵣⵣⵓ ⴷ ⵉⵎⵏⵖⴰⵏ ⵉⴳⵯⵏⵙⴰⵏⵏ ⵏⵏⴰ ⵢⴱⴹⴰⵏ ⵜⴰⵎⵓⵔⵜ ⵖⵔ ⵙⵉⵏ ⵉⵙⵔⴷⴰⵙⵏ ⵉⵙⵔⵜⴰⵏⵏ ⵓⵏⵚⵉⴱⵏ ⵏⵜⵜⵏⵉ ⴽⵓⵎⵢⴰⵜⴰⵏⴳ ⴷ ⵉⵛⵓⵢⵓⵄⵉⵢⵏ. ⵜⵢⴽⵎⵎⵍ ⵓⵎⵏⵏⵓⵖ ⴰⵎⵇⵇⵔⴰⵏ ⴳ ⵓⵙⴳⴳⴰⵙ 1949 ⴰⵙⵎⵉ ⵏⵔⴰⵏ ⴳ ⵉⵛⵓⵢⵓⵍⵉⵢⵏ ⴳ ⵉⵎⵏⵖⵉ ⴰⴳⵯⵏⵙⴰⵏ ⴷ ⵙⵙⴷⵓⵙⵏ ⵜⴰⴳⴷⵓⴷⴰ ⵏ ⵛⵉⵏⵡⴰ ⵜⴰⵖⵔⴼⴰⵏⵜ ⴳ ⵎⴰⵕⵕⴰ ⵜⴰⵎⵓⵔⵜ.

Ccinwa



Ccinwa d tamurt tameqrant ay d-yezgan deg wegmuḍ (ccerq) n Asya. Tajumma-nnes 9.640.821 km2 (yikilumitren imkuẓen). Zedɣen-tt 1.336.718.015 n yimezdaɣen (Icinwaten). D nettat ay d tamurt yesɛan aṭas akk n yimezdaɣen deg umaḍal.

Aselway: Xi Jinping Aneɣlaf Amezwaru: Li Keqiang

Tamurt-a d nettat ay d tis kraḍ (3) deg umaḍal seg yidis n wakal (sdeffir Rrus ed Kanada), yerna 40% seg wakal-nnes ɛlay ugar n 2000 n lmitrat. Idraren iɛlayanen akk deg umaḍal (Himalaya) zgan-d ɣef tlisa n Ccinwa akked Lhend ed Nepal. Ccinwa tesɛa daɣen yiwen seg yineẓrufen (ṣṣḥari) imeqranen akk deg umaḍal, aneẓruf n Gubi, am wakken ay tesɛa ugar n 5000 n yisafen. Tamurt-a tesɛa tallit aydeg d-yekkat aṭas ugeffur (d tallit n tmusunt, deg unebdu), maca igefran-a ttgen, tiikkal, ixeṣṣaren d imeqranen.

Ccinwa tesɛa agdud ameqran akk deg umaḍal: ugar n 20% seg yimezdaɣen n umaḍal d Icinwaten. Maca amur ameqran seg yimezdaɣen n Ccinwa ddren deg tama tagmuḍant (tacerqit) n tmurt. Ugar n 61% n Yicinwaten ddren deg ugama (beṛṛa i temdinin). Ihanen d nitni ay d tadersi (miniroté) tameqrant akk deg Ccinwa (ugar n 90% n yimezdaɣen), yerna d tantala-nsen (dialecte) ay ssawalen Yicinwaten akken ad msefhamen gar-asen.

Deg 1992, Ccinwa tekcem tadamsa n wulzuz (économie de marché): ula ma medden ttalasen ad sɛun tiṛmisin (tikebbaniyin) i yiman-nsen, maca anabaḍ mazal yeṭṭef ṛṛay ameqran deg temsal n tdamsa. Ccinwa d nettat ay d tanfarast (productrice) tameqrant akk deg umaḍal deg wayen yerzan imendi (céréales) am ṛṛuz, irden ed wekbal.

誰來愛我 (Shuí Lái Ài Wǒ) traduction en français

Voici une traduction ligne par ligne de la chanson (classique du répertoire mandarin, souvent interprétée par Teresa Teng sous le titre Sh...